,, Alig egy éve, hogy először láttam színpadon Kálnay Zsófiát; azóta nem pusztán meggyőző, de mind vokális, mind színészi értelemben érett, sőt kiforrott alakítások sorával örvendeztetett meg, melyeknek sorában Miklós, Hoffmann barátja mindkét szempontból előkelő helyet foglal el. "

Opera-Világ

,,Kálnay Zsófia már az előző évadban is szép hangszínével, valamint tökéletesen illúziókeltő színpadi megjelenésével hívta fel magára a figyelmet. Vokálisan Anita szerepében is színvonalas, árnyalt, minden részletében kidolgozott teljesítményt nyújtott..." (Péter Zoltán)

prae.hu

,,Két „csoportra” oszthatók a szereplők – a Rajnára és A walkürre ez különösen igaz. Az egyikbe azok tartoznak bele, akik ugyan nem szerepelnek sokat (Erda, walkürök, nornák), ám jelentőségük szinte sorsdöntő, nélkülük nem tudna a történet folytatódni. Éppen ezért nagy kihívás előtt álltak azok az énekesek, akik ezeket a szerepet kapták, hiszen abban a néhány jelenetben kellett megmutatniuk magukat, és minél többet kihozni a karakterükből. Közülük többen több szerepet is énekeltek, mindegyiket színvonalasan; külön kiemelném Gál Erikát és Kálnay Zsófiát, akik a négyből három este mutathatták meg tehetségüket."  

Súgópéldány

„Remélem, tudok értéket teremteni” A készülő West Side Story-előadás előtt az Anitát éneklő Kálnay Zsófiával beszélgettünk. KONDOR KATA interjúja

Opera-Világ

,,A férfinek öltözött múzsa szerepét a fiatal mezzoszoprán Kálnay Zsófia kapta. Kálnay nadrágszerepben is lágyan, érzelmesen éneklő kecses nő, aki feltétel nélkül támogatja Hoffmann művészi kiteljesedését, még akkor is, ha ennek a bátorításnak, biztatásnak a költő sorozatosan ellenáll újabb szerelmi kalandok vagy kocsmában töltött éjszakák kedvéért."

prae.hu

,,Rossini Hamupipőkéjét a színház örökös rendezőasszisztense Toronykői Attila a Kisszínházban vitte színre. Sziporkázóan szellemes, andalítóan szórakoztató előadás kerekedett. A darabválasztás fő oka a még egyetemi hallgató Kálnay Zsófia volt, aki tavaly megnyerte a Simándy Énekversenyt. Azóta több kisebb-nagyobb szerepben állt helyt a szegedi deszkákon, s párhuzamosan A sevillai borbélyban bemutatkozott a Magyar Állami Operaházban is. Fő erényei a megejtő hangszín, a jó koloratúrkészség, a lehengerlő temperamentum. Ja, és még egy apróság: ha színpadon van, az ember nem tudja levenni róla a szemét. Az Isten is Hamupipőkének teremtette, bár azért Pál és Toronykői alaposan besegítettek a teremtés munkájába. Miközben játékos és könnyed, szeme rebbenésében ott az árva lány szívfájdító kiszolgáltatottsága..."

Tiszatáj online /2014.08.03/ Márok Tamás

,, Az előző versenyen felfedezett operaénekes, Kálnay Zsófia 100 ezer forinttal járó különdíját Major Attila bariton kapta..."

Magyar Művészeti Akadémia

,, A címszerepben fellépő Kálnay Zsófia kulturált és finom alakítást nyújtott... valamint, s ezt érdemes, sőt muszáj külön is kiemelnünk: Kálnay Zsófia gyönyörű, látása öröm a szemnek. .."

Fidelio

,,Kálnay Zsófia olyan érzelmesen csábító, és csábítóan érzelmes Dzsamilé, hogy az első sorokat meglegyinti a szerelem, de legalábbis a szánalom, csodásan kiénekelt hangokkal, apró rezzenésekkel érezteti minden fájdalmát, és a kotta összes hangjegyét....''

Artiq

,,Az Operaházban és a szerepben debütáns Kálnay Zsófia úgy csámpázik színre Rosinaként, mint elátkozott kamaszlány. De hát nem az valójában? A maturás jellegű, előnytelen, szürke köpeny, az alacsony magassarkú cipő éppen ezt az esetlenséget sugallja. Aztán megáll a vaskerítés előtt, kétségbeesetten kikerekedő, hatalmas szemekkel, mégis reménnyel telve - s egycsapásra megvan a figura! Nyomban megfeledkezünk Kálnay Zsófiáról, és belefeledkezünk Rosinába. Ráadásul az új főzeneigazgató, Halász Péter általános tempólassítási programjának következtében cavatinája vontatottan, melankólikusan kezdődik, ami ebben a számban termékenynek bizonyul. Kálnay pedig olyan szomorúan kezdi az „Una voce poco fa”-t, hogy tényleg a szívünk szakad ezért az elveszett lányért, akinek alig akad öröm az életében, akit öreg, borzas gyámapja akar feleségül venni, s aki mély kétségbeesésében úgy kapaszkodik Lindoróba, mint egy majomkölyök az anyjába...''

café momus

,,Kálnay Zsófia Dzsamile érzékenységét emeli ki a címszerepben. Pontosan követi le a szerep érzelmi hullámzását. Éneke könnyed, tiszta, a szöveg végig érthetően hangzik el. Közben pedig a játékkal sem marad adós. Dzsamiléje mint egy megszeppent őzike veszi tudomásul azt, hogy lejárt az egy hónap, de utána céltudatosan végrehajtja tervét, miközben süt belőle a Harun iránt érzett szerelem. ..."

Fidelio

,,Kálnay Zsófia már a tavalyi májusi Figaróban is meglehetősen emlékeztetett egy férfira, de most még tovább alakult a mozgása, még hitelesebb. Ráadásul az alakítása az este egyik igazi fénypontja, a közönség is roppantul értékeli azt a dinamizmust, amellyel érzékelteti, hogy ő valóban csak szerelemmel álmodik, és minden nőnek teljes erőbedobással udvarol. Nem marad hatástalan, Susannára sem, de még inkább a Pasztircsák Polina által játszott érzékeny, kifinomult, kissé melankolikus Grófnéra, aki szabályosan beleszeret, elcsábul és ezek után sokkal kevésbé tudjuk komolyan venni utóbbi siránkozását a férje hűtlensége miatt. Igen, ott van a Figaro harmadik része, amelyben törvénytelen gyereke lesz az apródtól. Ha Kálnay Zsófia az apród, akkor ez a felfogás egészen valószínű is. ..."

Mezei Néző Blog

,,Miklós és a Múzsa szerepét ez a változat látszólag naggyá növeli, ám három áriával sem válik jellegadó hőssé. Éppen ettől azonban még fontosabbá válik, az előadóművész „jellege”. Az első szereposztásban Kálnay Zsófia és László Boldizsár között tapintható a mély, emberi kapcsolat..."

Tiszatáj online

 ,,A bolondos Dorabella (Kálnay Zsófia) és az elsőre sármosan komolynak tűnő Guglielmo volt ellentét és párhuzam. Kálnay – s ezt egyaránt tekinthetjük kritikának és szerencsének – hangban is lemodellezte a két szerelmes nő közti látszólagos érettségbeli különbséget. Naiv és vidám hangja, különösebb mélységet nélkülözve ugyan, de jólesően csillogott..."

Opera-Világ

Kálnay lírai mezzója szívmelengetően szól, a királynőt mindvégig megértjük, szinte szeretjük. Magárahagyottsága Melindáénak párja, félelmei pedig Bánkhoz kapcsolják. A tónus behízelgő, nem tudjuk gyűlölni, még úgy sem, hogy szemünk előtt nézi végig Ottó csábításának fázisait. Hősnőnknek erős saját igazsága vagyon. Amikor Bánk a hajába markol, s két parádés magas C-vel sül ki a köztük lévő elviselhetetlen feszültség, feledhetetlen pillanat. Kettejüknél kamatozik a legmagasabb rátával Pálnak a bel cantóról alkotott fölfogása, hogy a középpontba az éneklő embert helyezni.

Tiszatáj online - Bánk Bán 2016

,,A kisebb szerepekben nagyszerű dolgokat hallottunk, a két énekesnő, Isotta (Pasztircsák Polina) és Carlotta (Kálnay Zsófia) frenetikusan énekelt. Pasztircsák a szofisztikált nőt – kis jósnői beütéssel – jelenítette meg, Kálnay a falusi libát, rendkívül ötletesen, meggyőzően, az előadás nagy pillanatait köszönhetjük neki..."

Papirusz Portál

Feltűnést keltett a tavalyi szegedi Simándy József Énekversenyen a fiatal mezzoszoprán,Kálnay Zsófia. A szegedi zeneművészeti kar hallgatójának, Temesi Mária tanszékvezető tanítványának élete első versenyén sikerült leküzdenie a lámpalázát, és győzött az egyetemi alapképzésben tanulók kategóriájában.

Delmagyar.hu

2010-től a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának hallgatója, tanára Dr. Temesi Mária. A Nemzetközi Simándy József énekversenyen 2013-ban első díjat és további 6 különdíjat nyert.

7ora7